A választásokon Bukarest után a legtöbb külföldi megfigyelő Marosvásárhelyen járt, tapasztalataik nem minden esetben kedvezőek. Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos és dr. Horváth József magyarországi parlamenti képviselő ? mindketten hivatalos nemzetközi megfigyelők ? felháborodottan számoltak be a sajtó képviselőinek arról, hogy a 10-es választási körzetbe alig kaptak bebocsátást, s miután ez mégis megtörtént, azt mondták nekik, hogy "üljenek a sarokba és ne pofázzanak". Arról érdeklődtek, miért nem tartják be a törvény erre vonatkozó 60. cikkelyét, ugyanis ottjártukkor össze-vissza hevertek az asztalon a még nem érvényesített, fel nem használt szavazólapok. Hasonlóan mostoha bánásmódban részesült Sandra Coliva asszony, az amerikai Republikánus Intézet képviselője. A 64-es körzetbe Csapody Miklóst, a magyar parlament külügyi bizottságának tagját Borz Partenie elnök be sem engedte. Rendellenességek több helyen voltak. Gernyeszegen 250 katona szavazott, annak ellenére, hogy az ottani egység száma a félszázat alig haladja meg. /Bögözi Attila: Az urnák árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1992. augusztus 22.
Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. október 14.
Csapody Miklós MDF-képviselő a szavazást ellenőrző külföldi megfigyelők egyikeként választási csalásról nyilatkozott, melyet Máramaros megyében tapasztalt. /Kurír (Budapest), okt. 14./
1993. január 15.
Az RMDSZ kongresszusán 327 szavazattal bíró küldött vesz részt, ebből 209-en a megyei és területi szervezeteket, 104-en a 13 pártot és szervezetet képviselik, ide tartozik a 14 elnökségi tag is. Az RMDSZ kongresszusára látogató magyar kormányképviselők, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök külpolitikai tanácsadója először Bukarestben keresték fel Viorel Hrebenciucot, a román kormány főtitkárát. Fölvetettük a romániai magyar kisebbség helyzetének általános kérdéskörét is - közölte a megbeszélés után Entz Géza. A neuralgikus kérdésekben a szerződéses viszonyok eloszlathatnák a gyanakvást, hiszen világossá tennék a kapcsolatok alapelveit. - Az RMDSZ kongresszusán megjelenik a Demokratikus Konvenció 18 tagszervezetének és pártjának valamennyi vezetője, képviselteti magát az Európa Tanács, az EDU, a Helsinki Watch, a Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi pártok képviselői. Jelen lesz Entz Gézán kívül Bálint-Pataki József, Keszthelyi Gyula, Kulin Ferenc, Csapody Miklós és mások. /Bogdán Tibor: Ma kezdődik az RMDSZ kongresszusa. Entz és Kodolány Bukarestből utazott Brassóba. = Magyar Hírlap, jan. 15./
1993. február 7.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
1994. január 20.
Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./
1994. november 23.
A mostani kormánykoalíció szeretné lesöpörni a jobbközepet a politikai mezőről, hogy a koalíció két pártja jelentse a szokásos váltógazdaságot, a szociális, illetve liberális autonómiát, nyilatkozta Csapody Miklós, az MDF képviselője. A parlament külügyi bizottságának tagjaként úgy látja, hogy a kormánynak nincs külpolitikai stratégiája. - Az 1996-os világkiállítás lemondása nem anyagiakon múlott, hangsúlyozta, annak politikai okai voltak. A lemondást az SZDSZ szorgalmazta. A jelenlegi kormány nem tartja olyan fontosnak a határon túli magyarok ügyeit, mint az előző kormány. Viszont Tabajdi Csaba személye garancia arra, hogy tapasztalatával megpróbálja ellensúlyozni ezeket az ellentétes tendenciákat. - A Horn-kormánynak nem megszüntetni kellett volna a Nemzeti Tájékoztatási Hivatalt, hanem meg kellett volna vizsgálni, hogyan lehetne jobban végezni ezt a munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1994. november 30.
Csapody Miklós MDF-es képviselő két írásban benyújtott interpellációt intézett Kovács László külügyminiszterhez. Az egyikben emlékezett arra, hogy a román alsóházban nov. 10-én megszavazták Funar pártjának képtelen ötletét, amely szerint idegen ország himnuszának eljátszását vagy zászlajának kitűzését hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal kell büntetni. A történtek fényében mennyire tekinthető komolynak Románia szándéka az alapszerződést illetően. A másik interpellációja szerint Magyarország átadta Szlovákiának, illetve Romániának az alapszerződés új szövegtervezetét, amint erről beszámoltak a nov. 16-i lapok, anélkül, hogy ezt a hatpárti bizottság látta volna. Az előző ciklusban a külügyi bizottság bekapcsolódott a munkába, most ez nem történt meg. /Új Magyarország, nov. 30./
1995. január 24.
Csapody Miklós, MDF-es képviselő kétnapos /jan. 23-24./ romániai látogatást tett. Jan. 23-án Bukarestben részt vett a bukaresti Magyar Kulturális Központban rendezett "Az identitás Európa történetében" című ankéton, ahol Gabriel Andreescuval és másokkal folytatott eszmecserét. Másnap az RMDSZ vezetőivel, Mihai Ungheanu kulturális államtitkárral beszélgetett, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári püspökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1995. január 26.
Az alapszerződés megkötése nem Budapesten múlik, számos romániai politikai erőnek nem érdeke a megbékélés, hangoztatta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője jan. 26-i sajtóértekezletén, miután visszatért romániai látogatásáról. A bukaresti Magyar Intézet meghívásának tett eleget. /Magyar Nemzet, jan. 27./
1995. február 22.
Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./
1995. március 8.
Az alapszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta márc. 8-án az Országgyűlés külügyi bizottságának alapszerződésekkel foglakozó albizottságát Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi Csaba elmondta, hogy a magyar tervezet, amely az európai normarendszert tartalmazza, a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Csapody Miklós, MDF-es képviselő attól tart, hogy a magyar kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte egy ilyen fontos dokumentumot a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. /Népszabadság, márc. 9./
1995. március 11.
Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő írásában /Folyik a kormányzásnak mondott nagy kísérlet... Vive Trianon!/ hangsúlyozza, hogy naponta működik a "véleménymonopólium". Objektív tájékoztatás kellene. A külpolitikai vitanapról tájékoztatott a tévé, azonban semmiféle műsor nem készült arról, hogy mik a kormánypárti és ellenzéki javaslatok. Antall József annak idején végigülte az akkori külpolitikai vitanapot, most azonban Horn Gyula nem volt kíváncsi a felszólalásokra. - Egy magyar miniszterelnök ismét Párizsba készül. Horn Gyula megmondta a vitanapon: mindent alárendel az európai integrációnak. Kovács László külügyminiszter szerint "a megkötendő alapszerződések nem fogják ugyan kielégíteni a romániai és szlovákiai magyarokat", de reméli, mégis olyanok lesznek, amelyeket azok el tudnak fogadni. Csapody úgy érzi, hogy a márc. 1-jei "kárpát-medencei magyar csúcs" összehozása is az alapszerződések szolgálatában terveződött, azt kívánta megelőzni. /Magyar Nemzet, márc. 11./
1995. május 12.
A nemzeti tájékoztatás felelősségéről beszélt Csapody Miklós MDF-képviselő Lakiteleken, a Magyarság és Európa konferencián. Jelenleg nincs nemzeti stratégia, nincs offenzív külpolitika, "stratégia hiányában a zavar, az engedékenység és az igazodási hajlam együtt él tovább." "Magyarország külső képe az elmúlt kilenc hónapban nagyon erőteljesen megromlott." Franciaország, Németország, az Egyesült Államok rendelkezik a szükséges külföldi tájékoztatás intézményeivel, nem szólva Romániáról vagy Szlovákiáról, "addig nekünk nemcsak nemzeti tájékoztatásunk nincsen, de egy sor külföldi magyar intézet bezárása várható." /Magyarország, máj. 12./
1995. szeptember 8.
A határon túli magyarság ügye nem szerepel olyan súllyal a jelenlegi kormányzati politikában, mint az előző ciklusban, jelentette ki Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF külügyi kabinetjének tagja szept. 7-én Budapesten, újságírók előtt, miután hazaért többnapos erdélyi útjáról. Az ország gazdasági problémái miatt a parlamenti és kormánymunkában háttérbe szorult a kisebbségi magyarsággal való foglalkozás. Kifejtette, hogy Iliescu megbékélési javaslata az alapszerződésre vonatkozó korábbi román álláspont "visszacsempészése". /Magyar Hírlap, szept. 8./
1995. október 11.
Budapesten okt. 11-én Tárcatükör a Közgázon című vitaesten a kormányzati álláspontnak Lábody László, a HTMH elnöke adott hangot, míg ellenzéki szempontból Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője elemezte a kisebbségben élő magyarok anyaországi támogatását. A határon túliak támogatásának összege Csapody Miklós szerint nagyon kevés. Lábody ezzel egyetértett, de hangsúlyozta, hogy az évi 1,2 milliárd forint /a Duna TV 2 és fél milliárdját nem számítva/ nagy részben beruházásokat jelent, amelyek később is éreztetik pozitív hatásukat. - Meglepő egyetértés volt Lábody és Csapody között a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ megítélésében: mindketten úgy látják, hogy a belső tisztulás lezárulásával az MVSZ teljesítheti a hozzá fűzött elvárásokat. Az MDF képviselője fontosnak ítélte, hogy az MVSZ-nél elkezdődött a nemzeti stratégia kialakítása, Lábody szerint ez nem szükséges. Csapody elégtelennek ítélte meg a HTMH befolyását a kormányzatra, míg Lábody aláhúzta, hogy a Külügyminisztériummal állandó informális kapcsolatot tartanak. Azt azonban elismerte, hogy a határon túliakat is érintő törvénykezési folyamatra hivatalának kevés ráhatása van. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Lábody László elismerte, hogy súly- és rangbeli különbség van a Külügyminisztérium és a HTMH között. A legjobb megoldás vagy a kisebbségi minisztérium felállítása, vagy a kisebbségekkel /hazaiakkal és a határon túliakkal egyaránt/ foglalkozó tárca nélküli miniszter kinevezése lenne. /Új Magyarország, okt. 13./
1995. október 12.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT gyergyószentmiklósi tanácskozásához intézett levelében leszögezte: a magyar kormány megengedő magatartása csak a romániai nacionalistákat segíti, miközben Romániában változatlan erejű a magyarellenesség. Tőkés László megállapításáról kérdezte meg a Demokrata munkatársa Csapody Miklóst, az MDF országgyűlési képviselőjét és Lábody Lászlót, a HTMH elnökét. Csapody Miklós elfogadta Tőkés László érvelését, hozzátéve: hivatalos magyar kormányküldöttség utazott Romániába, hogy ellenőrizze az oktatási törvény végrehajtását, ez minősíti a magyar kormányt. Ez a törvény alapjaiban dönti romba a magyar nyelvű oktatást. Kovács László külügyminiszter állítása, hogy a keményebb fellépés nem vezet eredményre, csak újabb táptalajt ad a romániai szélsőséges nacionalista erőknek. Korrektebb, határozottabb magyar külpolitikával kellene elősegíteni a két ország megbékélését. A külpolitikai vezetés egy részében működnek a Varsói Szerződés idején kialakult régi reflexek. "A magyar külpolitika elfogadó és korlátozó jellegű." Romániában növekszik a magyarellenesség. Lábody László a romániai fejleményeket illetően igazat adott Tőkés Lászlónak, azonban azt visszautasította, hogy a magyar kormány fellépése lovat adna a nacionalisták alá. A kemény diplomácia fogalma számára értelmezhetetlen. Iliescu elnök washingtoni látogatásakor amerikai részről elhangzott, Románia akkor kaphatja meg a legnagyobb kedvezményt, ha megfelelően bánik a magyar kisebbséggel. "Nem értek egyet Csapody Miklóssal abban, hogy a magyar kormány tétova és elfogadó magatartást tanúsít" - jelentette ki. A Honti Mária vezette delegáció nem az oktatási törvény végrehajtását ellenőrizte, hanem kifejtette, miért rossz a törvény. Horn Gyula miniszterelnök a vajdasági magyarok képviselői előtt kijelentette: nincs olyan nemzetközi tárgyalása, amelyen ne hozná szóba a határon túli magyarság problémáját. /Demokrata, okt. 12./
1995. november 10.
Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője, a parlament külügyi bizottságának tagja erdélyi útjának tapasztalatairól beszélt. A kormány gondozásában tragikus vallomások címmel megjelent egy zárt körben, illetve a diplomáciai testületekben terjesztett kötet, amely a székelyföldi románok 1989 decembere és 1990 márciusa közötti üldöztetéséről szól. Újra kiadták Lancranjan hírhedt Beszéd Erdélyről című munkáját, amely 1982-ben nagy visszhangot váltott ki Magyarországon. Ehhez a könyvhöz most a román művelődési államtitkár írt előszót. - Bukarestben bemutatták azt az Avram Iancuról 1972-ben forgatott filmet, amelyet még Ceausescu sem hagyott jóvá. - Iliescu megbékélési javaslatával a román követeléseket vissza akarja csempészni az alapszerződésbe. Romániában 75 éve minden választás előtt megjelennek a magyarellenes mozgalmak, és soha, egyetlen liberálisnak mondott román politikus sem merte védelmébe venni a magyarságot. /Heti Magyarország, nov. 10./
1996. január 11.
A jelenlegi kormányzat mindent az észak-atlanti integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a határon túli magyarság érdekeinek képviseletét, jelentette ki jan. 11-i sajtótájékoztatóján Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF-frakció külügyi bizottságának tagja. A jelenlegi külügyi vezetés elsősorban külföldi sugallatokra érzékeny, és hajlamos ezeknek alárendelni politikáját. /Új Magyarország, jan. 12./
1996. február 2.
A választásokra készülő Romániában a belpolitikai helyzet az idén nem kényszeríti ki a megállapodást Magyarországgal szemben, a román tárgyaló fél nem elég rugalmas a kisebbségi kérdésben, állapította meg Szent-Iványi István külügyi államtitkár febr. 2-án, a kisebbségi televíziózásról szóló, Visegrádon megrendezett tanácskozáson. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy látta. hogy a szlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdés mögött a szomszédos országok belső demokráciájának gondjai húzódnak meg. Tabajdi Csaba vitába keveredett a kerekasztalon részt vevő ellenzéki képviselőkkel. Csapody Miklós /MDF/, Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Lányi Zsolt /FKGP/ és Keresztes Sándor /KDNP/ bírálta a koalíciós kormányt, mert az euroatlanti integrációért cserében elhanyagolja a határon túli magyar kisebbség képviseletét. A kisebbségi magyarság helyzete ma rosszabb, mint a korábbi években, állapították meg. Tabajdi Csaba visszautasította azt, hogy a jelenlegi helyzet rosszabbodása összefüggésben lenne a megkötött alapszerződésekkel. /Népszabadság, febr. 3./
1996. június 19.
Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Horn Gyula miniszterelnöknek a parlamentben: "Ismeri ön a határon túli magyar autonómiakoncepciókat?" A miniszterelnök - mint ismeretes - a Magyarok IV. Világtalálkozóján arra kérte beszédében a határon túli magyar vezetőket, hogy "tegyék világossá? az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelentenek, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését." Ha a kormányfő ismerné a határon túli magyarok autonómia-koncepcióit, nem kérne ilyesmit. Horn Gyula nem jelent meg ezen az ülésszakon, a házelnök Kovács László külügyminisztert jelölte ki, de Csapody Miklós nem fogadta el a válaszadó személyét, a kérdés ezért nem hangzott el. /Új Magyarország, jún. 19./
1996. július 18.
Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó, összegezték már közös értékelésüknek a címében is a júl. 4-5-i Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozást Csapody Miklós és Kecskés János. A tanácskozás nem a legjobb előjelekkel indult. A parlamentben a tervezett autonómiavitától visszariadt a kormányzó többség. A konferencia eredménye mégis történelmi jelentőségű. Végre "megszületett az anyaállamban élő és a tőle elszakított, kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozását elismerő, azt mintegy kinyilvánító politikai dokumentum." A "benne megfogalmazottakat a nemzeti kérdés nemzeti konszenzusának tekinthetjük." A négy párt /Fidesz, MDF, KDNP, MNDP/, valamint a kormánypártok egyeztetett, az FGKP és az RMDSZ önállóan elkészített tervezetét osztották szét a résztvevők között. A kormánykörökből még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán beszélni kell a Magyarok Világszövetsége által szorgalmazott nemzeti stratégiáról, majd azt hangoztatták, hogy a stratégia az eurointegráció. A csúcstalálkozó előtti héten a nemzeti érdekeket kifejező pragmatikus szemlélet kerekedett felül. Ennek előjele volt a Népszavában megjelenő Tabajdi Csaba-interjú és Törzsök Erika írása a Magyar Hírlapban. A zárónyilatkozat megszövegezésénél az RMDSZ tervezetét tekintették kiindulópontnak, mert az volt a legrövidebb. A legfontosabb kitételben, a nemzeti egység deklarálásában sikerült megegyezni, ez "a világ magyarsága összetartozásából kiindulva" megfogalmazással került a nyilatkozatba. A "zárónyilatkozat elkészítésével már a gyakorlatban is működött a nemzeti minimum elve." A nemzeti minimum megfogalmazásának igényét főleg az MDF-es politikusok, illetőleg a velük hasonló eszméket követő gondolkodók szorgalmazták, az utóbbi időben pedig Lezsák Sándor, az MDF elnöke. A nyilatkozatot az eddigi paktumjellegű megállapodások fölé a megállapodók széles köre és maga az ügy emeli. Az alkotmányba "is beemelhetjük a megállapodás eredményeit." A megállapodásból következő jogszabálykészítés a kormány feladata, számonkérése pedig az ellenzéké. A közös nyilatkozat "megkerülhetetlen normaképző etikai kódexnek tekintendő." - Az értékelés írói javasolják: "hazai médiumok is szervezzék meg a magyar-magyar csúcstalálkozóhoz kapcsolódó tanácskozásukat", ezzel meghatározhatnák a tájékoztatás nemzeti minimumát. Nem illenék teret adni olyan írásoknak, "amelyek kétségbe vonják, ordenáré módon támadják a magyar nemzetnek mint fogalomnak, mint értéknek a létét is. Furcsálljuk ugyanis, hogy a Magyar Rádió hírműsorában még az utóbbi napokban is az ?ottani magyarok? szervezeteként aposztofálják az RMDSZ-t, a Magyar Televízióban botránynak nevezik a csúcstalálkozót..." Az MDF őszre kidolgozza javaslatát a tervbe vett Nemzeti Egyeztető Tanács kialakításához. A létrehozandó NET által tervezett, a nemzeti stratégiát meghatározó munkába be kellene vonni miden olyan szellemi műhelyt, a Magyarok Világszövetségétől kezdve a hazánkat "kitalálni" akarókon keresztül a Lakiteleki Népfőiskoláig, amelyek mér elkezdték ennek kidolgozását. /Csapody Miklós-Kecskés János: Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó. A működő nemzeti minimum. = Magyar Nemzet, júl. 18. - Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő, Kecskés János az MDF szakértője./
1996. szeptember 4.
Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./
1996. szeptember 5.
A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./
1996. szeptember 7.
A magyar ellenzéki pártok politikusai szinte egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben döntött az alapszerződés tudomásul vétele mellett. Trombitás Zoltán, a Fidesz képviselője a Népszavának nyilatkozva elmondta: a romániai magyar politikusok "fegyverrel a tarkójuknál" szavaztak úgy, hogy tudomásul veszik a dokumentumot. Miután a magyar kormány elárulta őket, nem tehettek mást. Hasonlóképpen vélekedett Csapody Miklós /MDF/ is: nagy különbség van egy szerződés elfogadása és tudomásul vétele között. Utóbbira akkor kerül sor, ha egy kisebbség elismeri alávetettségét. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő megállapította: "Az RMDSZ eddig is nagyon tárgyilagosan viszonyult az alapszerződéshez..." "Lényegében elfogadták az alapszerződést, azokkal a megjegyzésekkel, hogy a programjuknak, kívánságaiknak milyen tekintetben nem felel meg". /Népszava, szept. 7./
1996. november 19.
Bebizonyosodott, hogy a magyar külügyi kormányzat rossz lóra tett, amikor Ion Iliescu választási kampányát támogatta - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz/ a parlament nov. 19-i ülésén. Szentiványi István külügyi államtitkár nem ismerte el, hogy a kormány támogatta volna Iliescut. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ a szeptemberben aláírt alapszerződés következményének tartotta, hogy a választási kampányban egyik fél sem játszotta ki a "magyar kártyát". Csapody Miklós /MDF/ szerint a kormány akkor is azt mondaná, hogy neki lett igaza, ha Iliescu nyerte volna a választásokat. Lampert Mónika /MSZP/ szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért akarja szembeállítani a magyar kormány az új román vezetéssel. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az új román kormánnyal jobb alapszerződést lehetett volna kötni. /Népszava, nov. 20./
1996. november 23.
A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1997. január 10.
Az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztálya vállalkozói fórumot szervezett jan. 11-én Kolozsváron, melyen több mint 70 romániai vállalkozó vett részt. Meghívott előadók voltak: dr. Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, és dr. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./
1997. február 14.
A parlamenti pártok gyakran belpolitikai csatározásokhoz ürügyként használják fel a határon túli magyarság érdekeinek védelmét, pedig e téren józan önmérsékletre lenne szükség, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Friedrich Naumann Alapítvány által febr. 15-én Visegrádon szervezett tanácskozáson. A magyar külpolitika alapvető feladatai közé tartozik, hogy megfelelően képviselj a határon túli magyarság érdekeit az Eu-integráció során. A helyzetet nehezíti, hogy Európában nincs olyan kisebbségi norma, amely javaslatot adhatna kisebbségeket ért sérelem orvoslására. Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a szomszédos országokkal való kapcsolatokra nem lesz negatív hatással, ha esetleg Magyarországot előbb veszik fel a NATO tagjai közé, mint másokat. Fennáll viszont a tömeges áttelepülés veszélye az egyes országokban alakuló belpolitika függvényében. Csapody bírálta a kormányt, amiért a külpolitikában gyakran gyámoltalanul reagál a különféle kihívásokra. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke szerint megérett a helyzet arra, hogy a határon túli magyarok kérdésében ne csupán egyes minisztériumok, hanem a tárcák szélesebb köre vegyen részt. Európában ugyanis mindinkább a regionális politika az elfogadott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1997. március 6.
Csapody Miklós Törzsök Erikának a Magyar Hírlapban megjelent írására célzott, ebben szerepelt "A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25.
